|
Fórum főoldal | Új hozzászólás |
|
|
|
| (#3) iksz3 | Válasz | E-mail | 2008. 08. 22, Péntek, 18:49 |
| Az alábbi írást az interneten találtam, de mélyen egyetértek vele: Mit olvas a jónép? A kérdés megválaszolásához nem szükséges közvéleménykutatást végeznünk. Megfelelő reprezentatív mintát kapunk a metrón és egyéb tömegközlekedési eszközökön utazók populációjából való merítéssel. A kutatás folyamata: következetesen végigolvassuk populációnk (a tömegközlekedési eszközökön utazó "olvasni tudó ember" nevű állat ) által kézbevett olvasnivalók sorát, majd ezt többször, változó időpontban megismételjük. Módszerünk a megfigyelés, amit szúrópróba-szerűen is alkalmazhatunk. A hipotézis szerint a sor a következő lesz: Blikk, Blikk, Metro, Paulo Coelho, Blikk, Népszabadság, Dan Brown, Népszabadság, Metro, Metro, Blikk, Blikk, Metro, és egyéb Ulpius-ház közvetítette divatregények. A populáció egy érdekesebb rétege, akiket a kutatásmódszertan ezen ága kultúrsznob egyedeknek nevez, posztmodern irodalmat olvas, amelyek elején általában, csakúgy, mint a Blikkén, egy meztelen női alak látható, belülről pedig sok esetben hosszú, értelmet próbára tevő latin szavak és trágár kifejezések segítik könnyebben feldolgozhatóvá tenni a regényben szereplő fajtalankodás és nemi identitászavar eszmei értékét. A "Győzike nem készített palotát döglött kutyája számára" és a "Cini megmutatja löttyedt melleit" valamint a "Bea asszony ükanyja üzent a túlvilágról" színvonalú újságcikkek zsurnalisztikai élménye és hiperkorrektsége leköti az elsöprő mentális élményre vágyó olvasók figyelmét, a kiemelkedően tehetséges, intelligens és ámulatra méltó szépségű héroszi géniuszok szellemi végtermékeiről pedig olvasni is kellemes időtöltés a szürke hétköznapokban. A kutatás napjainkban is zajlik. Alapvető motívuma az egyenjogúság, kardja az emberi jog, hiszen célja megtalálni az olyan irodalmat, amely be- és elfogadhatóvá válik becsléseink szerint a hetvenes, hatvanas IQ-val rendelkező egyének számára is. www.gyopar.blog.hu |
|
| (#2) iksz3 | Válasz | E-mail | 2008. 08. 22, Péntek, 18:47 |
| Wass Albert Halálos köd - Holtember partján című, kevéssé
közismert könyvében van egy rész, amit be fogok most másolni nektek, mert
kitűnően válaszol arra a kérdésre, amit annyiszor megkérdeznek tőlünk,
hogy most akkor Ki a magyar? A könyv történetét nem mesélem el, mert van, aki most fogja olvasni, de azt előre vetítem, hogy Wass művészetét alapjában meghatározta az a borzalmas élmény, amikor a történelem során a betelepített románok házakat gyújtottak fel, székelyeket mészároltak le, nőket erőszakoltak meg. Az Adjátok vissza a hegyeimet alapélménye ez. "- Ti, amerikaiak nehezen értitek ezt meg. Azt mondjátok, hogy hát aki már ott született, odavaló, és éppen annyi joga van az országhoz, mint másnak. És ez így, elvben igaz is. Ha azonban a bevándorló nem olvad bele a befogadó ország népébe, sőt: minden lehetőséget felhasznál, hogy hátba támadja azt, aki jó szívvel megnyitotta előtte a kapuját, akkor erkölcsileg is, gyakorlatilag is más a helyzet. Aki bevándorló idegen létére, vagy mint bevándorlók leszármazottja nemcsak megmarad idegennek, de háború és veszedelem esetén a befogadó ország és annak őslakossága ellen fordul, az hitvány áruló, és nem érdemli meg, hogy a befogadó nép továbbra is megossza vele a földjét és kenyerét!" (Wass Albert: Halálos köd - Holtember partján. Pallas, 1990. 109.o.) |
|
| (#1) admin | Válasz | E-mail | 2007. 02. 09, Péntek, 10:59 |
Nekem most két könyv adott eléggé megdöbbentő élményt. Szerintem
mindenki talál magára is vonatkozó információkat bennük: Dr.Doreen
Virtue: Szabadulj meg fájdalomkilóidtól!A leglényegesen agyalnivalók a könyvből: Milyen érzelmek, milyen emlékek hatására alakulhat ki a kényszeres evés? Mi blokkolhatja a szervezetet oly módon, hogy a fogyás nehezen vagy egyáltalán nem indul el? Milyen lelki okok miatt állhat le egy fogyási folyamat? Hogyan tudjuk megoldani, feldolgozni ezeket a lelki okokat? A könyv nem ad mentséget az elhízásra, de feltárja az okokat és ezzel nagyon sokat segít . A másik: Dr. Doreen
Virtue: Megváltoztatnám az életem, ha volna rá időmMindig azzal takaródzunk, hogy soha, semmire nincs időnk.. Hogyan tudjuk új alapokra helyezni időnket és átalakítani napi beosztásunkat? Mire és hogyan mondjunk Nem-et? Hogyan kommunikáljunk saját magunkkal /már el is felejtettük!/ és belső vezetőnkkel? Milyen módon tervezünk saját erőnkből felszabadított, megtakarított új szabadidőnkkel? Érdemes megfontolni a bennelévőket. |
|
|
