A rendszeres testmozgás
A rendszeres testmozgás egészségre gyakorolt hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni. A test fittsége, frissessége hat a lélekre is, az ember megfiatalodik, optimistábban szemléli a világot.
Megfigyelték, hogy a rendszeresen mozgó emberek jobban hisznek önmagukban, nagyobb az önbizalmuk, és bátrabban tekintenek a jövőbe. A testük által nap mint nap megtapasztalják, hogy gyakorlással, sportolással képesek önmagukon alakítani, izmosabbak, vékonyabbak lesznek, nő a kitartásuk, az állóképességük, a terhelhetőségük.
Ugyanakkor reálisabban gondolkodnak, jobban elfogadják, hogy mindennek ára van, nem várják a „sült galambot”, mint esetleg azok, akik úgy érzik, ők hiába tennének bármit is, csak a szerencsén múlik, hogy hogyan alakul az életük.
A rendszeres testmozgás olyan hormonokat is felszabadít a szervezetben (ópiátok), amelyek a boldogságérzetért felelősek. Aki tehát „rászoktatta” a szervezetét a rendszeres testmozgásra, annak folyamatosan biztosítva van egyfajta jóérzés, amit a nem mozgó társaik más, kevésbé egészséges módszerekkel érhetnek csak el. (például a rendszeres nassolás, az alkohol, a drog stb.)
Bármikor elkezdhetünk mozogni, nincs életkorhoz kötve, de fontos a fokozatosság és az ésszerűség. Talán nagyobb öröm együtt mozogni másokkal, ezért ha egyedül nem megy, próbáljunk csatlakozni másokhoz. Ha lehet, azonos adottságokkal rendelkező emberekkel tegyük ezt, különben megtörténhet, hogy a kudarcok elveszik a kezdeti lendületet.
Lényeges, hogy olyan mozgásformát válasszunk magunknak, ami alapvetően örömet okoz. Ne sanyargassuk a testünket, hanem azt tegyük, amihez nem kellenek irreális testi vagy külső feltételek, ami könnyen elérhető és beilleszthető a mindennapjainkba. Segít, ha kitűzünk egy távolabbi célt, és igyekszünk azt elérni. Például: „fél év múlva heti háromszor 1 órát szeretnék edzeni”.
Megfigyelték, hogy a rendszeresen mozgó emberek jobban hisznek önmagukban, nagyobb az önbizalmuk, és bátrabban tekintenek a jövőbe. A testük által nap mint nap megtapasztalják, hogy gyakorlással, sportolással képesek önmagukon alakítani, izmosabbak, vékonyabbak lesznek, nő a kitartásuk, az állóképességük, a terhelhetőségük.
Ugyanakkor reálisabban gondolkodnak, jobban elfogadják, hogy mindennek ára van, nem várják a „sült galambot”, mint esetleg azok, akik úgy érzik, ők hiába tennének bármit is, csak a szerencsén múlik, hogy hogyan alakul az életük.
A rendszeres testmozgás olyan hormonokat is felszabadít a szervezetben (ópiátok), amelyek a boldogságérzetért felelősek. Aki tehát „rászoktatta” a szervezetét a rendszeres testmozgásra, annak folyamatosan biztosítva van egyfajta jóérzés, amit a nem mozgó társaik más, kevésbé egészséges módszerekkel érhetnek csak el. (például a rendszeres nassolás, az alkohol, a drog stb.)
Bármikor elkezdhetünk mozogni, nincs életkorhoz kötve, de fontos a fokozatosság és az ésszerűség. Talán nagyobb öröm együtt mozogni másokkal, ezért ha egyedül nem megy, próbáljunk csatlakozni másokhoz. Ha lehet, azonos adottságokkal rendelkező emberekkel tegyük ezt, különben megtörténhet, hogy a kudarcok elveszik a kezdeti lendületet.
Lényeges, hogy olyan mozgásformát válasszunk magunknak, ami alapvetően örömet okoz. Ne sanyargassuk a testünket, hanem azt tegyük, amihez nem kellenek irreális testi vagy külső feltételek, ami könnyen elérhető és beilleszthető a mindennapjainkba. Segít, ha kitűzünk egy távolabbi célt, és igyekszünk azt elérni. Például: „fél év múlva heti háromszor 1 órát szeretnék edzeni”.
