Hajhullásról - a lélek nyelvén

Hajhullásról - a lélek nyelvén

Hajkoronánk híven tükrözi életerőnket és lelki egészségünket: ha jól érezzük magunkat a bőrünkben és boldogok vagyunk, hajunk erős és csillogó. Ha azonban pszichénk terhelt, életünk stresszes és táplálkozásunkra sem figyelünk oda, hajunk rögvest jelzi, hogy az egyensúly felbomlott: azonnal veszít csillogásából, betöredezik és hullani kezd.

Fejdíszünk azonban nem csak egészségi állapotunk fokmérője: fontos szerepet tölt be egy személy külsejének meghatározásában is, hiszen hajviseletünk egyéniségünk egyik fontos kifejezője.

Néhány általános tudnivaló

Minden hajtípus közül a szőke a leggazdagabb, mintegy 140,000 hajszálat, a barna kb. 110,000 a vörös pedig hozzávetőleg 90,000 hajszálat tudhat magáénak. Egy hajszál átlag életkora 5-7 év; ezalatt kb. 70 cm-t nő, majd kihull. Napi 50-100 hajszál elveszítése normális, de a haj foltokban való hullása már aggodalomra ad okot. A haj növekedését, idő előtti elszíneződését és kihullását nagyban befolyásolja a helyes táplálkozás és lelki egészségünk. Tavasszal és ősszel intenzívebben cserélődik a haj, ezért általában több hullik ki; nyáron hamarabb nő, mint télen.

A haj szimbolizmusáról röviden

A hajat összefüggésbe hozták többek között hatalommal, nőiességünk-férfiasságunk mutatójával, a személyes szabadsággal de a méltósággal is. Ha a bibliai Sámsonra gondolunk, akinek haját soha nem érte vágószerszám, akkor érthetjük, hogy a hatalmas hajkorona hogyan is kerül összefüggésbe a hatalommal, hiszen Sámsonnak elsöprő erőt kölcsönzött természetes fejdísze. Az indiánoknál a fejdísz és hatalom közti kapcsolat további megerősítést nyer, gondoljunk például a törzsfőnökök csodálatos tollakból („madárhaj”) készített fejékére. Bár ők a hajat egyéb természetes díszekkel emelték ki, a szimbolika mit sem veszít érvényességéből.

A szabadság, illetve annak megvonása ősidőktől kapcsolatban áll a haj eltávolításával, akár a katonaságban vagy börtönben kényszerből levágott hajra, akár a buddhisták önszántából vállalt kopaszságára gondolunk. A rend és igazság hivatalos képviselői a haj megnyirbálásával csak megerősítik a katona vagy rab személyes szabadságának megnyirbálását, hiszen a besorozott ezután életét feletteseinek és hazájának ajánlja, a rab pedig teljes mértékben az igazságszolgáltatásnak hódol be. Amikor a buddhista szerzetesek leborotválják fejüket, önként mondanak le külső személyes szabadságukról a kolostorba való bevonulással egyidőben, hiszen egy olyan spirituális út megtartására tesznek fogadalmat, ahol egyedül a lelki szabadságnak van értelme, amely csaknem teljes mértékben független a külső világtól.

Rövid hajú nők és hosszú hajú férfiak érdekes üzenetet közvetítenek a külvilág felé, nonkonformizmusukat így juttatván kifejezésre, tudatosan vagy tudattalanul. A színezett hajnak is megvan a maga pszichológiája; az ősz hajszálak titkolása esetében önmagunk fel nem vállalásáról is lehet szó. A szürkésfehér de festett haj tanúskodhat lelki szürkeségről, amit valaki takarni szeretne, de természetes állapotában beszélhet vidáman vállalt bölcsességről is – attól függ, hogyan éljük meg önmagunkat és ősz hajszálainkat.

Hajhullás és lelki bajok

Hajhullással az ember tehát elveszíti szabadságának, vitalitásának illetve hatalmának legékesebb szimbólumát, ezért a fenti témák lelki vetületei mind fontossággal bírnak. De ezeken a témákon kívül figyelembe kell venni és aprólékosan átgondolni, „megrágni” minden olyan szimbólumértékű élethelyzetet, amely a veszítés gondolatkörébe tartozik. Ha nem vesszük észre ezeket a helyzeteket, testünk kénytelen a haj elveszítésével üzenni, vagyis figyelemfelkeltés céljából a fizikai világban megtestesíteni a problémát.

Sok betegség és számos kezelés, de szinte bármilyen lelki trauma vezethet hajhulláshoz. Gyakran azonban elég egy elhúzódó stresszállapot ahhoz, hogy hajkoronánk ritkulni kezdjen. Rüdiger Dahlke pszichológus orvosokkal való sokéves együttműködése során arra a következtetésre jutott, hogy a hajhullás gyakran szellemi-lelki megújulással, ideológiai „vedléssel” áll összefüggésben, különösen ha a folyamat korpaképződéssel jár együtt. Nem csak a kígyó válik meg régi bőrétől, amikor megérett arra, hogy újat növeljen, de az az ember is, aki tudatosan nem tudja átélni a változás szükségességét.
Testünk csak akkor folyamodik tünetképzéshez, ha lelkünkben valahol felbomlott az egyensúly, és megtagadjuk, semmint átéljük legbelsőbb vágyainkat és szükségleteinket.
A probléma hajszálpontosan vetül ki a megfelelő helyre, hiszen minden testrésznek és szervnek megvan a maga szimbolikus vetülete. Hajhulláskor tehát fontos megállnunk egy pillanatra, és megkérdeznünk önmagunktól: engedek-e teret az újnak életemben? Ragaszkodom-e minden áron elavult gondolatokhoz, sémákhoz, ideológiákhoz? Milyen téren kellene megújulnom? Szánjunk arra időt, hogy tudatosítsuk problémáinkat, mert ha az ok-okozat kitisztul, a tünetképzés értelmét veszti, hiszen a problémáról tudomást vettünk, így testünk rendeltetésszerűen végezheti tovább feladatát.

Hajhullás és táplálkozás

Savtalanítás című könyvében Kurt Tepperwein természetgyógyász felhívja a figyelmet a táplálkozás alapvető szerepére a hajápolás szempontjából.
A fejbőr ideális állapotban egy ásványi anyagokban gazdag táptalajt biztosít a hajhagymáknak, lehetővé téve azok állandó növekedését és megújulását. Helytelen táplálkozással azonban ásványi anyag készleteinket leapasztjuk.

Az édességek, a kávé, a fekete tea, a dohány, a szénsavas víz és üdítők, túl sok húsféle (főleg sertés), chips, olajban sült dolgok, felvágottak, félkész ételek, fehér liszt, zsíros ételek, de a stressz és a szmog is mind savas közeget teremt a szervezetünkben, amely alapállapotában egyébként enyhén bázikus. Hogy semlegesíteni tudja e savakat, és természetes állapotába visszakerüljön, szervezetünk kénytelen a máshova szánt (csontok, hajszálerek, fogak, haj, stb) ásványi anyagokat felemészteni. Bázikus hatása van többek között a zöldségeknek, a gyümölcsöknek, a zöld teának és gyógyteáknak, a hántolatlan rizsnek, a teljes kiőrlésű gabonáknak és számos tejterméknek – érdekes módon, azon táplálékoknak, amelyeket az egészséges ételek között emlegetnek a szakik. Ezeknek a fogyasztása segíti a szervezetet természetes, egészséges, enyhén bázikus (lúgos) állapotának megőrzésében.

Sok éves helytelen táplálkozást azonban nem lehet napok alatt helyrehozni. Könnyen meggyőződhetünk hajunk állapotáról ha a tükörbe nézünk: amennyiben hajkoronánk szélén apró, serkenő hajakat látunk, úgy tudhatjuk, hogy szervezetünknek jut elég ásványi anyag arra, hogy a létszükségleten túlmenően juttasson ásványokat a szervezet egyéb részeibe. Ha azonban kis hajakat nem látunk, vegyük tudomásul, hogy szervezetünknek sürgősen szüksége van ásványi anyagokra.

Hogy a hajkorona megújulását elérjük, minimum fél év, de inkább egy jó év szisztematikus ásványi-anyag pótlásra van szükségünk, amikor a hajnak szükséges ásványokat megfelelő kombinációban pótoljuk. Ajánlott a kalcium és a magnézium együttes bevitele, mert ez utóbbi nélkül a kalcium nem tud a megfelelő helyre beépülni, így a csontok, a fogak és a haj helyett a puha kötőszövetben rakódik le. A magnézium hasznosításához viszont B6 vitamin kell. A kalcium érvényesítéséhez szükség van továbbá foszforra is.

Sok hónapon át tartó ásványi-anyag pótlás hatására a szervezet a savak lebontásán túl a hajnak is tud hasznos anyagokat juttatni, így ha még vannak élő hajhagymák a fejbőrön, azon ismét haj tud kibújni. Erre több év helytelen életmód után is még jó esély van, állítja Tepperwein, és ha hosszú távon is odafigyelünk táplálkozásunkra, természetes hajbőségünket egy pár év alatt visszanyerhetjük. Ne próbáljunk mindent egyszerre elérni, inkább fokozatosan csökkentsük illetve korlátozzuk az ásványi anyag rablókat, és kezdjük szisztematikusan fogyasztani a már említett bázikus, egészséges ételeket, javasolja a szerző.  

Forrás:
Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? A tünetek nyelve. Budapest, Hungapszicho: 1992
Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve: a betegség. Budapest: Magyar Könyvklub, 2002
Kurt Tepperwein: Savtalanítás, a fiatalság forrása. Budapest: Mérték Kiadó, 2006

-zuzu@meno.ro-