Astanga jóga

A nyolcfokú jóga

Patandzsali Risitől származik a jóga rendszerének nyolc fokozatra történő felosztása, amelyet astanga jógának neveznek. A modern kori jógairányzatok legtöbbje e nyolcfokú rendszer egy vagy több elemére helyezi a hangsúlyt. A nyolc szint pedig a következő:

1. Jáma – erkölcsi tilalmak (erőszakmentesség, igazmondás, „nemlopás”, szexuális önmegtartóztatás, mentesség a birtoklásérzettől).

2. Nijáma – erkölcsi előírások (tisztaság, elégedettség, aszkézis, a szent iratok tanulmányozása, Isten imádata).

3. Ászana – jógapozitúrák. Ez a szint a legismertebb, és ez alkotja a hatha jóga irányzatok gerincét. Az ászanák kategóriájába tartoznak a kitartott pozíciók, a mozgó jógagyakorlatok, a sat-karma tisztítófolyamatai (a különböző testi nyílások és a bélrendszer tisztítása), valamint az olyan finomabb szintű jógagyakorlatok, mint a bandhák (izomzárak), kriják (belső folyamatok) és a mudrák (kombinált kéz- és testtartások), amelyek hozzásegítenek a jóga magasabb szintjeinek megközelítéséhez.

4. Pránájáma – tudatos légzés. A jóga különböző légzőgyakorlatainak fő célja a szervezet csatornáiban keringő prána (életerő) áramlásának tudatosítása, szabályozása, amely elengedhetetlen feltétele az elme lecsendesítésének és meditációhoz való felkészítésének. A pránájáma szinthez tartoznak a laja jóga és náda jóga irányzatokban gyakorolt meditatív légzőgyakorlatok és belső hangokra való koncentrációs technikák, valamint a Kundaliní- és tantra jógában a belső tűznek vagy teremtőerőnek nevezett Kundaliní-energia felébresztésére szolgáló gyakorlatok.

5. Pratjáhára – az érzékek visszavonása. Ez a szint már a jóga magasabb szféráihoz tartozik, amelyen a meditációhoz való előkészülés gyanánt a jógi visszavonja érzékeit azok tárgyaitól, és egy félreeső helyre vonulva tisztítja a tudatát.

6. Dháraná – a figyelem összpontosítása. A koncentrációs gyakorlatok már a meditáció megelőző fázisaként elősegítik az elme működésének tudatos irányítását.

7. Dhjána – meditáció. A meditáció gyakorlása során a jógi elmeműködését visszavonja a testi funkcióktól és a külső változásoktól, és kizárólagosan a meditáció tárgyára rögzíti, ami Isten valamely formája, vagy a brahman – a személytelen isteni ragyogás vagy pedig az ébredező Kundaliní-energia.

8. Szamádhi – a transz állapota. A meditáció tökéletességét elérve a jógi átéli, megtapasztalja szerves kapcsolatát a meditáció tárgyával, és eléri az önmegvalósítás tökéletességét.

Patandzsali tágabb értelemben is kategorizálja a jógairányzatokat. A cselekvés jógájának kategóriájában említi a karma jógát (védikus rituációk és lelki kötelességek végzése), a dzsnyána jógát (a Védák filozófiai tudásának tanulmányozása) és a bhakti jógát (Isten személyes formájának odaadó imádata mantra jóga és púdzsák, vagyis imádati szertartások végzése által). Az elmélyedés jógájának kategóriájába pedig a meditáció vagy rádzsa jóga tartozik, melynek kiinduló lépcsőfokai a fentebb említett astanga jóga első négy szintje.
http://gportal.hu/gindex.php?pg=18247987&PHPSESSID=9d8110b7197cc22636b92377930e0e3c