A teljes jógalégzés hatásai
A teljes jóga-légzés három fázisból álló folyamatos légzés. Ennek megfelelõen izomrendszerre gyakorolt hatása a hasi légzésnél a rekeszizom mozgása, a mellkasi légzés során a bordaközi izmok mozgása, és a tüdõcsúcsi légzés során a légzési segédizmok (mell-, váll-, nyakizmok) mozgása. Ez az egyszerû fizikai mûködés a hasi légzés során kiterjed a hasi szervekre is, melyek átmasszírozásával a pangó vért mozgásba hozza, valamint serkenti a bélmozgásokat, így a székrekedés ellen is jó hatású.A gázcsere szintjén a teljes jóga-légzés a nagyobb mennyiségû levegõbevitellel segíti a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatokban a tökéletesebb égést, így kevesebb köztes anyagcseretermék és mérgezõ anyag keletkezik. Mechanikusan a tüdõbe belépõ levegõ arányai változnak meg: a légzés során kihasználatlan holt térfogat aránya csökken, ezáltal javul a légzés hatékonysága. Itt azonban fel kell hívnunk a figyelmet a túllégzés lehetõségére is, mely fõként a teljes jóga-légzés begyakorlási fázisában alakulhat ki. Ekkor ugyanis a szervezet nem tud alkalmazkodni a hirtelen megnövekedett oxigén, és lecsökkent széndioxid mennyiséghez, és ez a vér pH-jának eltolódásával rosszullétet, szédülést, hányingert okozhat. Ha bármi ilyet észlelünk, akkor térjünk vissza a saját normál légzésünk érzékeléséhez. Ilyenkor ezek a tünetek gyorsan rendezõdnek.
A vér és a sejtek jobb oxigén ellátása minden szervre jó hatással van, különösen a keringési- és az idegrendszer "hálás" a jobb oxigén ellátásért.
A zsigeri szerveket és az ereket ellátó vegetatív idegrendszerre lényeges hatást tudunk kifejteni a teljes jóga légzésen keresztül. Belégzéskor a vegetatív idegrendszer szimpatikus, energiát mobilizáló, aktivációért felelõs része lép fokozott mûködésbe. Ekkor gyorsul a szívverés, nõ a vérnyomás, és az olyan általános stressz-reakciók kezdenek mûködni, mint a pupilla tágulása, a bélmozgások lassulása, stb. Kilégzés során az ellenkezõ hatású vegetatív idegrendszeri, a paraszimpatikus rész kezd aktiválódni. Mûködése során az energiák raktározása és a nyugalmi tónus helyreállása a jellemzõ. Ekkor a vérnyomás, a pulzusszám és az izmok tónusa csökken, szûkül a pupilla, a bélmozgás lassul, stb. A légzés tudatossá tételével képesek vagyunk a 
vegetatív mûködéseket befolyásolni, amit a laikusok a jógik csodájának tartanak, holott egyszerû élettani folyamatok kapcsolatáról van szó.
vegetatív mûködéseket befolyásolni, amit a laikusok a jógik csodájának tartanak, holott egyszerû élettani folyamatok kapcsolatáról van szó.A légzõközpont a vegetatív idegrendszer befolyásolásán túl szoros kapcsolatban mûködik a szívmûködés szintén agytörzsi központjával. Így fejti ki hatását közvetlenül a szívmûködésre és a keringésre. Ahogy lassítjuk és mélyítjük a légzést, úgy a vérnyomás csökken és a szívverés is lassul, regenerációs lehetõséget nyújtva ezzel a keringési rendszernek.
A teljes jóga légzés a finomabb szinteken is jótékony hatást fejt ki. Ahogy a légzés szabályos, nyugodt ritmusa beáll, alkalmazkodnak ehhez a gondolathullámok is. A légzés segítségével így képesek vagyunk megnyugtatni zaklatott, csapongó gondolatainkat. Ez a fajta nyugalom a mélyebb szinteken történõ önrendezõdést segíti elõ. Ha mindezt hatékonyan akarjuk használni, akkor viszont tudatosan kell megélni a lejátszódó folyamatot, hogy a késõbbiekben gyorsan és pontosan tudjuk alkalmazni a már megszerzett tapasztalatainkat.
A légzõgyakorlatok, pránajámák alapja a teljes jóga légzés. A pránák mûködésének szabályozásával a jógi a manipúr (köldök központ), anahát (szív központ) és visuddhi (torok központ) csakrák szintjén dolgozik. Ez a rész a gyakorlatok közül jóformán csak a pránajámák segítségével közelíthetõ meg. Ez a három csakra képezi az ún. teknõs csatornát, melyet a jógi kinyit vagy bezár, a saját döntésétõl függõen. Szükség esetén ide tud visszavonulni a világ elõl, mint amikor a teknõs visszahúzza a végtagjait és a fejét a páncéljába.
http://www.ganga.hu/?page=gg&cikk=18
http://www.ganga.hu/?page=gg&cikk=18
