
Féltékenység - védekezés
Ezek közé az elsöprő érzelmek közé tartozik a féltékenység is, ami valójában az evolúció folyamán kialakult védekező mechanizmus. Adaptáció, alkalmazkodó megoldás azokra a problémákra, amelyek a létfenntartó vagy a fajfennmaradása során felmerülnek. Éppen ezért a féltékenység egy nagyon fontos indulat, mely felvértez egy sereg valódi, a faj fennmaradását fenyegető veszéllyel szemben. Ösztönöz például vetélytársaink szóbeli fenyegetések vagy sötét, főemlősi tekintetek révén történő elriasztására. Emiatt őrizzük társunkat különböző taktikákkal, fokozott éberséggel vagy kényeztetéssel, ezzel mi is kimutatjuk az éppen megingani készülő társunk iránti elkötelezettségünket, szolgálva ezáltal a szeretetkötelék megmaradását.
Amint két ember egymásba szeret, ez a kötődés védelmet kíván. Az lenne a meglepő, ha az evolúció nem hozta volna létre a betolakodókkal szembeni védelmi stratégiáit. A szerelemféltés – ahogy a féltékenységet még nevezik – egyfajta védekezés, ugyanakkor annak beismerése, hogy az illető kötelék, tudniillik a szerelem, támadható.
A féltékenység magva pedig vágyaink egy rejtett oldala, az amelyet többnyire minden erőnkkel tagadunk és titkolunk: vonzalmunk mások iránt.
A szexuális változatosság iránti igény a legkülönbözőbb kultúrákban megtalálható. Elég ha az irodalmi művekre gondolunk. Van bennük példa bőven nők és férfiak féltékenykedéseire is.
Mire féltékeny a nő és mire a férfi?
A nők és férfiak különböző vetületeire a „kikapósságnak” féltékenyek. Számos, különböző kultúrában végzett kutatás bizonyítja, hogy a nők az érzelmi megcsalást tekintik súlyosabbnak és erre érzékenyek, míg a férfiak a testi megcsalástól „gurulnak be”.
És hogy miért?
A férfiak és a nők párválasztási szempontjai merőben különbözőek. A nők a hosszú távú kapcsolatokat részesítik előnyben, melynek alappillére a szerelem és az összetartozás. A férfiakban erősebb a szexuális változatosság iránti vágy, mely azonban sérti a nők kizárólagosság iránti igényét.
A férfiak azért érzékenyebbek a fizikai megcsalásra, mert a nő félrelépése apaságukat teszi kérdésessé, így kárba vész a párválasztásba fektetett erőfeszítés, idő, energia és pénz, egyszóval minden, ami a kiszemelt nő meghódításához szükséges volt. A nők ezzel szemben érzékenyen reagálnak bármiféle kapcsolatra – akár testiség nélküli, baráti kapcsolatra – mert veszélyeztetve érzik a „haszonélvezetet” a megszerzett férfi java, ideje és ereje felett. A féltékenység fogalmának férfiak és nők általi meghatározása is különböző. A férfiak olyan partner iránt éreznek féltékenységet, aki lefeküdt valaki mással. A nők pedig a másra fordított időt és figyelmet féltik.
Mitől vetélytárs valaki?
Attól válik valaki valódi vetélytárssá, ha legalább annyi vagy még több vonzó tulajdonsággal rendelkezik, mint mi magunk. A féltékenység férfi és nő számára egyaránt visszatükrözi a másik nemre vonatkozó párválasztási preferenciákat.
A férfiak általában a náluk nagyobb társadalmi pozícióban, jobb anyagiakkal rendelkező, erősebb társaikra féltékenyek, őket érzik inkább vetélytársnak. Ennek alapja pedig a nők párválasztási stratégiája, ami a férfiak vonzerejét az – anyagi és testi – biztonság megteremtésében méri.
A nők partiképességét a vonzó küllem befolyásolja inkább, ezért a nők minden erejükkel azon vannak, hogy a náluk szebb, fiatalabb, csinosabb veszélyforrásokat távol tartsák tulajdonuktól. Ennek alapja, hogy a férfiak párválasztásában a külső nagyon fontos, ami összefüggésben van a termékenységgel vagyis, hogy a választott nő, képes legyen gyermekeket szülni. A termékenység pedig a fiatalsággal, a nőies testalkattal van összefüggésben.
Kísérletek is igazolták, hogy a féltékenységet kiváltó tényezők egyértelműen kötődnek a másik nem által kívánatosnak tartott tulajdonságokhoz. A nők abban az esetben érzik a másik nőt veszélyesnek, ha az megtestesíti a férfiideált. A férfiak pedig olyan vetélytárs közeledtére érzik fenyegetve magukat, amilyenről a nők szoktak ábrándozni.
„Imád, de kétell, lám, gyanakszik, mégis hőn szeret” (Othello)
Az emberek majdnem fele szerint a féltékenység a szerelem velejárója. Nők és férfiak úgy értékelik partnerük féltékenységét, mint szerelmük mélységének bizonyítékát. Ha nem féltékeny nem szeret. Éppen ebben rejlik a féltékenység paradox jellege: ugyanis mély, elkötelezett kapcsolat kell a féltékenységhez. Ugyanakkor a féltékenység, akármilyen erős érzelmeken alapuló legyen is a kapcsolat, tönkreteheti azt. Óvatosan legyünk tehát féltékenyek!
Forrás: David M. Buss: Veszélyes szenvedély. Szex, szerelem, féltékenység (2000)
http://www.meno.ro/szexis/hir=1092